A Mester nyomdokain: Alice Coltrane - Translinear Light

Bár alig van olyan fekete muzsikus, aki gyermekként ne találkozott volna a spirituálék és gospelek világával, olyan viszont igen kevés akad, aki mindigis a spirituális zenében fejezte volna ki önmagát. Nos, Alice McLeod ezen kevesek egyike.

Mint kislány, már ott zongorázott a fekete imaházban a detroiti autógyárak munkásainak. Amikor bőgős bátyja révén a jazz berkeibe került olyanokkal játszott, mint Kenny Burrell, Yusef Lateef és Terry Gibbs, végül McCoy Tyner távozásával Coltrane utolsó zongoristája – és felesége lett. Három fiuk született, John Jr. 18 évesen baleset áldozata lett, Ravi és Oran, pedig apjuk nyomdokaiba léptek. A Trane halála utáni évtizedben még készített néhány lemezalbumot, amelyeken zongorán és orgonán játszott, olykor hárfázott is. Egyre jobban lekötötték azonman a keleti vallások és filozófiák, a misztikus dolgok. Az elmúlt negyedszázadban csak néhányszor kereste fel a hangstúdiókat, de ezeket a felvételeket a mai napig sem publikálták.

Ezért számít szenzációnak Alice Coltrane új CD-je. A Jazz Times magazin tavaly októberi száma címlap sztoriként hozta a nagy eseményt, Coltrane feleségének és két fiának közös albumát. Igaz, a tenoros-szoprános Ravi Elvin Jones Jazz Machine együttesének szólistája volt, s az altszaxis Oran is bekerült a jazz felső tízezrébe.

Nos, az albumon található 11 track fele a coltrane-i örökség egyenes folytatása, igazi szellemidézés. Ilyen mindenekelőtt a címadó darab, Alice szerzeménye Ravi szopránjátékával, vagy a Coltrane Crescent-je, amelyben szinte a Mester reinkarnációját érezhetjük. A másik zenei vonulatot az „indiai kapcsolat”, a hindu vallásos zene befolyása képviseli, részben eredeti keleti dallamok (Sita Ram) átültetésével. Érdekes, hogy mindkét irányzat a legkülönfélébb formációk tolmácsolásában szólal meg.

A jazzvilág ismét gazdagabb lett egy fontos alkotással!

Márton Attila