Mezei Szilárd – Nád valamint Sivatag


Csupán emlékeztetőül: Mezei Szilárd 34 éves zentai brácsás, komponista, akinek korához képest tekintélyes munkásságáról már sokszor hírt adott a Gramofon. Ahogy a Down Beat szemleírója Mezeit idézve megállapítja szerbiai lakcíme ellenére a magyarságtudat és hagyományok integráns részei személyiségének. Fantasztikus termékenységgel ontja a lemezeket, és mindent megtesz , hogy azok el is jussanak a nyitott fülekhez minden égtáj felé. Ez nem egy marketing menedzser hatékonysága, hanem a misszionárius buzgalma, hogy a lélekút felfedezéseit megossza a szomjazókkal beteljesítve tehetségének küldetését. A Nád című albumon egy 12 tagú, fafúvók, rezek, vibrafon és ritmusszekció szerkezetű ensemble szerepel, és az 5 kompozició mintha Jost Free Jazz bibliájának fejezeteit elevenítené fel kiegészítve a Váczi Tamás által megírt Szabados esszével. Impresszióim jegyzetei: 1. Cirkula…sarkos, Monk karakterű téma…a tutikban Mingus turbulencia…majd a korai Sun Ra kvázi bigband hangzása…nagyon eredeti cool bop trombitaszóló…szinte tradicionális jazzszóló a brácsán, ilyen invenciózusan jazz-t játszani ezen a hangszeren talán még nem is hallottam…2. Esőlovak…ezt akár Szabados is komponálhatta volna, és felsejlik Bartók…3. Hep 1… a chicagoiak…az ensemble szólókban illetve kisebb csoportokban differenciáltan, foltszerűen nyilvánul meg…4.Hep 2…Braxton karakterű téma repetíció majd stílusos folytatás…5. Fohász… már a cím is Szabados és megint Bartók… népzene…az altszakszofonban némi Dolphy, Roscoe Mitchell és a többiek, persze a mélyben Bird. Nem fér ide a Sivatagról is minden, az inkább kortárszene de végig jazz feelinggel, 3 egymásra épülő opusszal, remek gutturális pozán megnyilvánulásokkal.

 

Szigeti Péter

.