•  

  •  

  •  

  •  

  •  

"Csomagolhattok és mehettek vissza Szöulba."  - Mia Kim a Quartnak

 

Az első, nyugati zenével Amerikában is befutó ázsiai zenekar a koreai Kim Sisters volt az ötvenes-hatvanas években. A három koreai lány világsztárokkal lépett föl és a korszak sztárjai közé tartozott. Egyikük, Mia Kim magyar férjével Budapesten él, és vele beszéltünk a Kim Sisters történetéről, a koreai háborútól a feloszlásig.

"1958-ban kaptam egy levelet Szöulból, amelyet harminc amerikai katona írt alá. Levelükben azt kérték, hogy szerepeltessem a tévéműsoromban azt a három fiatal, koreai lányt, akik énekükkel szórakoztatták az amerikai hadsereg katonáit. Ők voltak a Kim Sisters" – a Kim Sisters első amerikai lemezének (Kim Sisters: Their First Album) hátoldaláról idézem az Ed Sullivan Show mindenható házigazdáját, aki egész Amerikával megismertette a dél-koreai triót a nagy nézettségű tévéműsorában. A koreai háború poklát megtapasztaló Sook-ja, Ai-ja és Mia Kim alig néhány évvel korábban még egy tábla csokoládéért énekelt Szöulban az amerikai katonáknak, az 1960-as években viszont már headlinerként heti 13 000 dollárért tették ugyanezt Las Vegasban. A több mint húsz hangszeren játszó Kim Sisters lett az első ázsiai zenekar, amely befutott az Egyesült Államokban: végigturnézták az országot, cikkezett róluk a Newsweek és a Life magazin és olyan tévéműsorokban szerepeltek, mint a The Hollywood Palace, a Dean Martin Show és az Ed Sullivan Show (utóbbiban több mint húsz alkalommal). A Kim Sisters elképesztő sikertörténetéről Mia Kimmel beszélgettem, aki 2006 óta Budapesten él magyar zenész férjével, Tommy Viggel.

Hogyan alakult meg a Kim Sisters?

A koreai háború (1950-53) alatt lebombázták az otthonunkat és elvesztettük az összes pénzünket. Mindhárman zenész családból származunk: az édesapám (Lee Bong-ryong), akárcsak a nagybácsim (Kim Hae-song) híres zeneszerző, a nagynéném (Lee Nan-young) pedig a '30-as, '40-es évek egyik legismertebb koreai énekesnője volt. Kicsi korunktól fogva énekeltünk és a családi hátterünknek köszönhetően volt is hozzá tehetségünk. Az édesapám és a nagynéném döntött a Kim Sisters megalakulásáról, és a nagynéném keresett meg, hogy szeretnék-e a csapat tagja lenni. Én nagyon félénk kislány voltam, de nem volt sok választásom, mivel a túlélés volt a tét. Úgy is mondhatjuk, hogy a nagynéném "örökbefogadott", így 1953-ban megszületett a Kim Sisters.

Azt akarja mondani, hogy ön valójában az unokatestvére és nem a testvére volt a két lánynak?

Pontosan! Tudja, a nagynéném ragaszkodott az elnevezéshez (Kim Sisters), de valóban testvéreknek tekintettük egymást Sook-jával és Ai-jával.

Hogyan lettek ismertek az amerikai katonák körében?

A nagynénémnek volt egy amerikai bakelitlemeze, amin rajta volt az Ole Buttermilk Sky és a Candy & Cake című sláger. Noha egy szót sem beszéltünk angolul, megtanultuk ezt a két számot és a nagynénémmel együtt előadtuk az amerikai katonáknak. Óriási sikerünk volt! A kiejtésünk nem volt perfekt, de a dallamot jól ismerték az amerikaiak, és folyton azt kiabálták, hogy "énekeljetek még!" Mi csak ezt a kettő dalt tudtuk, úgyhogy ezeket ismételgettük a végtelenségig. Így indult a karrierünk. A katonák azt mondták, hogy utazzunk el az Egyesült Államokba, mert ott sok pénzt fogunk keresni. Sokan megígérték nekünk, hogyha hazatérnek, terjesztik majd a hírünket és egy nap nagyon híresek leszünk Amerikában. Az elkövetkező években csak vártunk és vártunk, de sajnos nem történt semmi, így aztán lemondtunk az amerikai álomról...

Úgy tűnik, hogy csak egy kicsit kellett tovább várniuk. Melyik évben hívták meg a Kim Sisterst Las Vegasba?

1959-ben Tom Ball egy ázsiai zenés show-val készült Las Vegasba és minket is leszerződtetett a Thunderbird hotelbe. "Lányok, négy hétig fogtok szerepelni a hotelben. Ha sikeresek lesztek, meghosszabbítom a szerződésetek, ha nem, akkor csomagolhattok és mehettek vissza Szöulba!" – ilyen szigorú üzletember volt Ball, de nagyon sokat köszönhetünk neki, hiszen általa lettünk sikeresek Amerikában.

Olyan sikeresek, hogy még ugyanabban az évben szerepeltek az Ed Sullivan Show-ban, igaz?

Így igaz. A Thunderbird hoteles műsort követően a Stardust hotelben léptünk fel, és nagy szerencsénkre itt vették fel az Ed Sullivan Show-t. Az ügynökünknek sikerült elintéznie, hogy szerepelhessünk az adásban, így aztán egy csapásra ismertek lettünk az amerikai emberek körében. Tudja, Ed Sullivan nagyon szeretett minket, és több mint húsz alkalommal visszahívott minket a műsorába.

Mit gondol, mi volt a Kim Sisters sikerének titka?

Tökéletes volt az időzítésünk. Amikor először léptünk fel az Egyesült Államokban, egyáltalán nem voltak ázsiai előadók. Mi voltunk az első ázsiai zenekar, amelyik nyugati zenét játszott és ezzel sikerült befutnia. Énekeltünk, táncoltunk és emellett több mint húsz hangszeren játszottunk. A bandában mindenkinek megvolt a maga szerepe: Sook-ja magas volt és szexi, Ai-ja volt a humorista, én pedig Ai-ja fapofájú párja voltam a komédiázásban. Szerencsére rögtön beloptuk magunkat az amerikaiak szívébe. Nagyon szerencsések voltunk.

Miután sikeresek lettek az Egyesült Államokban, koncerteztek más országokban is?

Folyamatosan úton voltunk, egy évben csupán két hét szabadságot kaptunk. Az USA-n kívül felléptünk Kanadában és sok európai országban is.

És Dél-Koreában? Visszatértek a hazájukba, mint az első koreai együttes, amelyik befutott Amerikában?

Igen, ott is játszottunk a '60-as években. Gondolhatja, milyen fogadtatásunk volt, teljesen megőrültek értünk. Tudták jól és nagyra becsülték, hogy sztárok lettünk Amerikában. Sook-ja és a Kim Brothers később is koncertezett Dél-Koreában, én viszont akkor már nem voltam az együttes tagja.

Miért lépett ki az együttesből?

1967-ben valamennyien férjhez mentünk. Én egy magyar zenészhez (Tommy Vig) mentem hozzá, Sook-ja és Ai-ja pedig egy-egy olasz úriemberhez. A nagynéném nagyon bölcs asszony volt, mindig mondta nekünk, hogy "kerüljétek a férfiakat, mert ha egyszer behálóznak titeket, vége a karriereteknek!". Igaza volt, hiszen valóban megváltozott a prioritás, a családom lett az első és miután megszületett a kisfiam, kizárólag a gyerekneveléssel akartam foglalkozni. Emellett az is közrejátszott, hogy a házasság után több lett a súrlódás és a konfliktus közöttünk a többiekkel, így 1970-ben Los Angelesbe költöztem a férjemmel.

Hogyan ismerkedett meg a magyar férjével?

Volt egy időszak, amikor Tommy a Stardust hotelben dolgozott, akárcsak a Kim Sisters. A szálloda lounge-termében forgószínpad volt, és felváltva szerepeltünk mi és Tommy jazz-zenekara. Akkoriban mi minden évben megtanultunk játszani egy új hangszeren és ajánlották nekünk Tommyt, aki a dob mellett vibrafonon is kiválóan tudott (és tud a mai napig) játszani. Így hát megkértem Tommyt, hogy tanítson meg minket játszani a vibrafonon. Szerencsére beleegyezett, sőt, rögtön meg is hívott vacsorázni. Így kezdődött a kapcsolatunk. Három évvel később megkérte a kezem, de az esküvő előtt még ki kellett kérnem a szüleim véleményét, akik a következőt írták nekem: "Nem tudnál még egy kicsit várni egy derék koreai fiúra, aki nem zenész?" Ez persze lehetetlen volt, hiszen Las Vegasban nem volt lehetőségünk találkozni koreai férfiakkal, így végül a szüleim beadták a derekukat és 1967-ben összeházasodhattunk.

Mi lett a Kim Sisters sorsa, miután kilépett?

Először Sook-ja és Ai-ja a saját lánytestvérével pótolt engem, ő azonban hamar otthagyta az együttest. Ezek után a fiútestvéreikkel, a Kim Brothers-szel közösen játszottak Las Vegasban, ha jól tudom, egészen a '90-es évek elejéig.

Ön végül mivel foglalkozott Los Angelesben?

Főállású anya lettem, és már csak alkalmanként énekeltem a férjem jazz zenekarában. Úgy is mondhatjuk, hogy foglalkozás helyett a hobbimmá vált az éneklés.

2006-ban a férjével együtt Budapestre költözött. Miért döntöttek a költözés mellett?

Amerika megváltozott: régebben nagyszerű munkalehetőséget kínált a jazz zenészeknek: zeneszerzés, filmzeneszerzés, sok fellépési lehetőség - ennek azonban vége. Ha nem vagy rock'n'roll sztár, akkor semmibe vesznek. A férjem szerint rendkívül alacsony a zenei színvonal az USA-ban. Ezen okok miatt döntöttünk a költözés mellett. Tudja, a férjem gyerekzseniként ("Tommy, a csodadobos") lett ismert Magyarországon és az '56-os forradalom után emigrált az Egyesült Államokba. Sok gyerekkori barátja és zenész ismerőse maradt Budapesten. A szocializmus idején többször szerepelt a Magyar Rádióban és jazz koncerteket is adott a zenekarával. Szóval nem volt újdonság ez nekünk, sokszor látogattunk Magyarországra az elmúlt évtizedekben.

Lát esélyt arra, hogy a Kim Sisters ismét összeálljon egy koncert erejéig?

Nem. Sajnos már nem tartom a kapcsolatot Sook-jával és a Kim Brothers-szel [Ai-ja 1987-ben elhunyt tüdőrákban]. Ugyanakkor a férjemmel a mai napig fel szoktunk lépni Budapesten. Legközelebb Tommy új nagyzenekari jazz-albumának lemezbemutató koncertjén fogok énekelni idén év végén.

Teszár Dávid 2011. szeptember 12.
Forrás: Quart.hu

 

.
embed video plugin powered by Union Development