•  

  •  

  •  

  •  

  •  



Tiszteletbeli doktorrá avatták október 19-én Bill Frisellt és Michael Gibbst a bostoni Berklee College of Musicban. Az avatóünnepséget hangversennyel kötötték egybe, melyet Gibbs nyolcvanadik születésnapjára rendeztek. A koncerten együtt lépett fel Gibbs és Frisell, az egykori tanár és növendéke. A zenekarba meghívták a szintén a Berklee falai között végzett Gary Burtont is. Frisell pályáján egy másik fontos esemény is zajlott idén ősszel: New York-ban november 15-én mutatták be a gitárosról szóló dokumentumfilmet, Bill Frisell, A Portrait címmel.

Bővebben...

November 18-án New York államban elhunyt Ben Riley dobos. A halálok ismeretlen, de Rileynak már hosszú évekkel ezelőtt voltak tüdő- és vércukor-problémái. Egy lábműtét következtében egy időre abba kellett hagynia a muzsikálást, de végül szinte haláláig aktív maradt.
Pályája hat évtizedet fogott át, melynek során játszott többek között Stan Getz és Sonny Stitt együtteseiben, a Thelonious Monk Quartetben (60-as évek közepe) és Alice Coltrane zenekarában. Mintegy háromszáz lemezen hallható a dobolása. Kiemelendő ezek közül az a közel tizenöt LP, melyet a 60-as évek elején Johnny Griffinnel vett fel, illetve Sonny Rollins The Bridge albuma 1962-ben. Riley későbbi munkakapcsolatai közül kiemelkedik a Kenny Barron zongoristával közös időszak, melynek terméke a kettejük által irányított Sphere zenekar. De más pianisták is szívesen foglalkoztatták együtteseikben: Ahmad Jamal, Hank Jones, Abdullah Ibrahim, Billy Taylor és Roland Hanna. A kései Chet Baker szintén szívesen játszott vele, erről tanúskodnak a trombitás Timeless-albumai. Riley egyik utolsó felvétele egy 2012-es kvartettlemez, melyen többek között Ray Drummond bőgőssel dolgozott együtt.

Bővebben...



Nemrég röppent fel a hír, hogy John McLaughlin az eBay aukciós oldalon árulja kétnyakú PRS gitárját, melyet a Meeting of the Spirits időszakban, vagyis utolsó amerikai turnéján használt a nyugati parton. Kétnyakú gitárt a Mahavishnu Orchestrában alkalmazott a brit muzsikus, és nemrégiben is 70-es évek eleji számokat adott elő 12 húros hangszerén. A gitárosnak az a terve, hogy a gitárért kapott összegből egy ramallahi nonprofit vállalkozást támogat majd, ahol lelkileg sérült gyerekeket és asszonyokat gyógyítanak többek között zenei terápiával.

Bővebben...


December 7-én nyolcvanegy éves korában egy Párizs melletti idősek otthonában elhunyt Sunny Murray jazzdobos és ütős, a freejazz-dobolás egyik legnagyobb úttörője. Ritmusszemléletének és ütemfelfogásának újszerűsége már korai lemezein hallható, ahol Cecil Taylor, illetve Albert Ayler együttesében játszik. Saját együtteseket is vezetett több mint 50 esztendőn keresztül. Az 1936-ban született muzsikus Philadelphiában nőtt fel, tizenkilenc évesen ment New York-ba, ahol dobosként szeretett volna dolgozni, noha még saját dobfelszerelésre se telt a pénzéből. Az ötvenes évek végén kezdődött pályája hard bop-együttesekben. Első lemezét Taylorral készítette 1960-ban. Miután Ayler mellett finomította technikáját, 1965-ben saját lemezzel jelentkezett az ESP-Disk kiadónál. 1968-ban Párizsba költözött, majd néhány év múlva visszatért Amerikába, ahol például Byard Lancaster, David Murray, William Parker és Khan Jamal oldalán dobolt. A 90-es évek közepén ismét Európába költözött. Utolsó felvételein egy londoni trióban hallható.

Bővebben...



Idén lett volna százéves Thelonious Monk, ezért a Craft Recordings december közepén ünnepi, korlátozott példányszámban megjelenő vinyl dobozos kiadvánnyal jelenik meg a lemezpiacon. A The Complete Prestige 10-Inch LP Collection mind az öt 10”-es nagylemezt tartalmazza, mely 1952-1954 között a Prestige-nél látott napvilágot. A mai vásárlók eredeti borítókkal, de feljavított hangminőségben vásárolhatják meg a zongorista lemezeit. A dobozos kiadványhoz mellékelt magyarázó szöveget Monk egyik monográfusa, Robin D. G. Kelley írta.

Bővebben...

A kortárs jazz egy stílusformáló egyéniségét veszítette el az elmúlt hetekben. Október 29-én nyolcvanhét éves korában New York-ban elhunyt Muhal Richard Abrams zongorista, zenekarvezető, zeneoktató és komponista, az Association for the Advancement of Creative Musicians (AACM) egyik alapítója és első elnöke. Abrams a chicagói avantgarde jazzmozgalom központi alakja volt, aki ötven éven keresztül dolgozott a zeneiparban. Ellentétben azonban más, hasonló irányultságú muzsikusokkal, ő nem tartott fenn állandó zenekart. Játékstílusát és pályáját lehetetlen néhány szóval leírni, annyira változatos és sokirányú volt.
Az 1930-ban született zenész fiatal zongoristaként Ruth Brown énekesnőt kísérte, de még a Chicagón átutazó Miles Davisszel is játszott. Arranzsőrként pedig King Flemingnek dolgozott. Az 1960-as évek elején alapította a legendás Experimental Bandet, egy laza csoportosulást, mely a jazz avantgarde megújítását tűzte zászlajára. E zenekar nem készített lemezfelvételeket, és később beleolvadt a sokféle tevékenységet folytató AACM-be. Abrams 1977-től élt New York-ban, ahol megalapította az AACM New York-i ágát. A Muhal nevet 1967 óta viselte – afro-amerikai öntudatból. Szintén 1967-ből származik első lemezfelvétele, a Levels and Degrees of Light. Ezt közel harminc újabb lemez követte az évtizedek során. Legnagyobb sikerét az 1976-os Sightsong-gal érte el, ez egy lírai duólemez volt a bőgős Malachi Favors társaságában. Blues Forever című 1982-es albuma atonális, mégis a megkomponáltság érzetét kelti. Itt egy tizenegy tagú kisebb nagyzenekar kíséri. Utolsó lemezét 2015-ben adta ki Made in Chicago címmel. Ezen Roscoe Mitchell és Henry Threadgill szaxofonos, Larry Gray bőgős és Jack DeJohnette dobos működött közre.

Bővebben...



A BMC ismét egy magyar-francia lemezzel jelent meg a jazzpiacon – ez első téli kiadványuk. A Franciaországban élő Gadó Gábor játszik a Veil and Quintessence című kiadványon Laurent Blondiau társaságában. A kiadó korábbi újdonságai között szerepel egy CD a Dés András Trió, a Pulcinella együttes, a Trió Kontraszt, valamint Gyémánt Bálint előadásában.

Bővebben...



Jazzkörökben sem éppen közismert a „Western Swing” kifejezés, márpedig ez az a stílus, melyet a chicagói Susie Blue and the Lonesome Fellas követ. Új kislemezük - A Thousand Goodnights – is Western Swing stílusú. Nem új találmányról van szó: e dalt például eredetileg 1936-ban vette lemezre a stílus atyjának tekintett Milton Brown és együttese, a Musical Brownies.

Bővebben...



New York egyik stúdiójában rögzítették a több hangszeren játszó Luke Sellick karácsonyi EP-jét, melyen hat ünnepi dal hallható mai hangszerelésben. Sellick basszusgitáron, billentyűs hangszereken, valamint elektromos és templomi orgonán játszik, és a hatszámos gyűjtemény három darabja vokális: két dalban Sheena Rattai, egyben pedig Erin Propp vokálozik.

Bővebben...

December 18-án új lemezei anyagával érkezik hozzánk (a Müpába) a skandináv világzene két kultikus előadója - nincs az az északi fény, amely ragyogóbb lehetne e páros-páratlan alkalomnál. A finn Värttinä pályafutása 1983-ban a karjalai Rääkkylä faluból indult, ahol afféle hagyományőrző ifjúsági csoportként muzsikáltak. Aztán, ahogy a tagok felcseperedtek és zenei tanulmányaik miatt Helsinkibe költöztek, az együttes felállása és stílusa is átalakult. A „tiszta hagyományt” előbb autentikus feldolgozások váltották fel, a kilencvenes évek közepétől pedig már jobbára saját szerzeményekből álltak etnopop lemezeik. Tavalyi, Viena című albumukon azonban újra a tradícióra helyeződött a hangsúly. Ennek hátterében egy karjalai „zarándokút” áll, melynek során ugyanazok a házikók, szaunák, tavak és ladikok fogadták az együttes tagjait, amelyeket ódon képeslapokról ismertek. Ennek az élménynek a hatására kanyarodtak vissza zenei gyökereikhez, de jellegzetes hangoltságukon így sem esett csorba.
A norvég Mari Boine a sarkkörön túli lapp hagyomány legismertebb képviselője. Úgy nőtt fel ő is, ahogyan szokás volt a hetvenes-nyolcvanas években: szégyellve és megtagadva a lapp nyelvet, illetve a sámánizmusban gyökerező vallást. Aztán, ahogy eszmélni kezdett, előbb angol nyelvű protest dalokkal lázadt, majd feltört belőle az elfojtott lapp hit és kultúra. Zenéje mégsem pusztán a feltámadt tradíció. Mert bár elragadtatott énekéből kitűnnek a - szavak variálásán, ismétlésén alapuló - joik jegyei, sokkal bonyolultabb látásmód az övé. Belefér, hogy keresztény dallamok ősi lapp ritmusokkal párosuljanak, nem beszélve az afrikai és latin-amerikai népzenék, illetve a jazz, a rock és az elektronikus zene befolyásáról. Legutóbbi, 2017-ben megjelent, See the Woman című albumát a szférikus szinti-pop uralja, azokat az éveket és hatásokat megidézve, melyek pályafutása indulását jelentik.

Bővebben...


Az ECM kiadó őszi újdonságai között két különleges szólólemezt is találunk. Az egyiken Björn Meyer basszusgitáros hallható, aki korábban többek között Anouar Brahem együttesében tűnt fel. Basszusgitár-szólólemezének a Provenance címet adta – ez debütáló albuma a kiadónál. Stefano Battaglia zongorista Pelagos című dupla szólózongora-lemezén részben preparált hangszeren játszik, növelve a különleges hangzások számát. Battaglia főként saját kompozíciókat játszik, de egy arab népi dallamra is improvizál.">

embed video plugin powered by Union Development

Bővebben...

November 22-én New York-ban elhunyt Jon Hendricks szövegíró és jazzénekes, sok szakmabeli szerint minden idők legnagyobb jazzénekese. Az 1921. szeptember 16-án született művész a vocalese stílus egyik kifejlesztője és a scattelés nagymestere volt. Sokan sokféle magasztaló elnevezéssel illették, Leonard Feather jazzkritikus például „a jazz koszorús költő”-jének nevezte. Hendricks számos szólólemezt készített, de pályájának legismertebb szakaszán a Lambert, Hendricks & Ross énekegyüttes tagja volt. Az énektrió többek között egy nagyszerű Ellington- és Basie-énekeskönyvet rögzített lemezre.

Bővebben...


Új albummal lép a nyilvánosság elé Hristo Vitchev Amerikában élő bolgár származású gitáros. A Down Beat, a Jazziz és a JazzTimes által is elismert muzsikus Of Light and Shadows címmel adta ki új kvartettlemezét, melyet 2018 májusában követ majd egy második CD, vagyis egy nagyobb ívű kompozíció második fele, Behind the Shadows címmel. A gitáros eddig kilenc önálló lemezzel büszkélkedhet, néhány továbbin pedig társszerzőként olvashatjuk a nevét.

Bővebben...



Live In London címmel jelentetett meg új élő szólóalbumot Michel Camilo virtuóz jazz-zongorista. A standardokat és saját szerzeményeket egyaránt tartalmazó gyűjtemény szokás szerint sok latin ritmikájú darabot kínál. A CD anyagát 2015 júniusában vette fel a művész a londoni The Queen Elizabeth Hallban.

Bővebben...

A hazai jazzéletben Borbély Mihály volt az első, aki nemcsak Bartók Béla, hanem Kodály Zoltán alkotásait is új, improvizatív kontextusba helyezte. 2009-ben megjelent, Hommage à Kodály című lemeze személyes vallomás Kodály zenéjéről, a népzene időtlen szépségéről és máig ható erejéről; s a lemez elkészülte óta is folyamatosan foglalkoztatja a kodályi örökség újszerű értelmezése. Ez alkalommal állandó triója, a hozzá hasonlóan széles látókörű zenészek - az egyebek mellett Eötvös Péter cimbalomra írt műveit rendszeresen előadó Lukács Miklós, valamint az elsősorban jazzben, de a népzenében és az elektronikus zenében is jártas Dés András - alkotta triója, a Polygon játszik majd. Egyik vendégük a világszerte elismert svéd nagybőgős, Dan Berglund, aki a zongorás triójáték megújítója, a vezetője halála óta is hatalmas rajongótábort magáénak tudó Esbjörn Svensson Trio motorja volt. Berglund ideális társa Borbélyéknak, hiszen rá is jellemző, hogy mélyen foglalkoztatja saját népének zenéje. December 17-i Müpa-koncertjükön a számos műfajban otthonos, a magyar mellett tizenegy nyelven éneklő, társadalmi szerepvállalásairól is ismert, a gyermekek segítését célul kitűző, Sebestyén Mártát, Dresch Mihályt és Szakcsi Lakatos Bélát példaképének tekintő énekesnő, Szalóki Ági csatlakozik hozzájuk.

Bővebben...