•  

  •  

  •  

  •  

  •  


A budapesti Ráday utca 58-ban található Jedermann jazzkocsma már a korábbi években is rengeteg koncerttel kedveskedett az élő zene barátainak. Október 7-én este 8-kor egy elég szokatlan programra invitálja látogatóit a Jedermann: a Jazzköltészeti esten két költő (Simon Bettina és Gyukics Gábor) mondja el verseit, miközben egy szaxofon-bőgő duó (Ágoston Béla és Pengő Csaba) játszik. Belépődíj nincs, minden vendég annyi pénzzel támogatja a helyet és a fellépőket, amennyivel gondolja, illetve amennyit a pénztárcája megenged. A műsor egy változata hallható lesz október 15-én Pécsen, a Művészetek és Irodalom Házában. Ott Kiss Georgina és Gyukics Gábor olvas majd fel és Ágoston Béla szólóban játszik.

Bővebben...

Élő zene a reggeli kávé mellé, a kísérletezés és az improvizáció iránt elkötelezett formációk, illetve a hazai jazzélet egyik meghatározó zongoristájának ősbemutatója –
többek közt ezt ígéri a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál a könnyűzene és a jazz rajongóinak. Bőven lesz miből válogatnunk október 9. és 25. között! A kísérletezés, az improvizáció és a pillanat varázsa fontos hívószavai a CAFe Budapestnek, amely az itt és most jegyében válogat a legizgalmasabb produkciók és előadók közül. Bár a
CAFe elnevezés a kortárs művészeti fesztivál angol megfelelőjének rövidítése, a szervezők ezúttal stílusosan kávézókban és reggelizőkben indítják az ősz legjelentősebb kulturális eseménysorozatát. Október 9-én INTRO címmel olyan előadók szolgáltatják majd az aláfestő zenét a reggeli kávénk mellé a város különböző pontjain, akikkel normál esetben csak koncerthelyszíneken, az esti órákban futhatnánk össze. A 8 és 11 óra között zajló minikoncerteken tetszés szerint fogyaszthatunk jazzt vagy popzenét, fellép többek közt a Lóci játszik frontembere, Csorba Lóránt, OIEE nevű szólóprojektjével Kocsis Bence, Jónás Vera, Tálas Áron, Farkas Franciska, Agócs Márton és a Muzsik és Volkova.
A jazzkedvelők is igazi ínyencségre számíthatnak: a nemzetközi hírű fiatal zongorista, Oláh Krisztián – aki mindössze 20 évesen ért el 3. helyezést a 2015-ös Montreux-i Jazzfesztiválon – október 25-én a Zeneakadémia Solti Termében a vonószenekar és a jazzkvartett kapcsolatának
kortárs átértelmezésére tesz kísérletet. Jazzkvartettre írt saját kompozíciói mellett egy ősbemutatónak is fültanúi lehetünk: itt hallhatjuk először Parallel Reflections című szvitjét.

Bővebben...



Brazil stílusú lemezzel jelentkezett 2020 elején az orosz/amerikai komponista-zongorista Oleg Tumanov. A muzsikus zenei érdeklődése átfogja szinte az összes mai fontosabb zenei stílust a poptól a jazzig. Ötévesen kezdett zongorázni, a zeneszerzés és a produkciós munka természetesen csak később lett tevékenységének fontos része. 2004-ben publikálta első saját lemezét kubai és brazil muzsikusokkal, köztük több Grammy-díjas nagysággal. Idén pedig az On the Way from Brazil-lel örvendeztette meg a samba és a bossa nova kedvelőit. Mostani lemezén szinte csak brazil muzsikusok hallhatók.

Bővebben...


Szeptember 18-án (Michael Franks születésnapján és Jimi Hendrix halálának 50. évfordulóján) kerül a boltokba a WJ3 lemezkiadó gondozásában az immár veteránnak mondható Gregory Tardy tenorszaxofonos új lemeze, If Time Could Stand Still címmel. Tardy New Orleansban született, s hozta magával városa zenei hagyományait. Rengeteg nagysággal játszott együtt, például Elvin Jones, Andrew Hill, Bill Frisell, Rashied Ali, Dave Douglas, Omer Avital és Nicholas Payton különböző formációiban. Új lemezének címadó számáról némi rezignációval azt nyilatkozta a szaxofonos, hogy az lírai ballada, melyet életének bizonyos változásai inspiráltak: gyermekei felnőttek, s az egyik már ki is repült a szülői házból; szülei megöregedtek, mindketten túl vannak 80. évükön; a muzsikus pedig ezt látva kissé elszomorodik, amiért szakmájából eredően annyi időt kellett élete során utazással töltenie ahelyett, hogy szerettei körében maradt volna.

Bővebben...



A dán jazz az 1920-as években szökkent szárba, azóta is világszínvonalú zenészek sorát adja a világnak a skandináv ország. A szabad improvizatív zenétől se visszariadó ottani közönség egyik új felfedezettje a Jesper Zeuthen – altszaxofon, Jacob Anderskov – zongora és Anders Vestergaard – dob összeállítású trió, mely már tavalyi első lemezével dán zenei díjat nyert, most pedig szeptember 18-án kerül a boltokba csak LP-formátumban megjelentetett Ecstatic Embrace című második lemezük (ILK Records). Az LP anyagát a tavalyi koppenhágai jazzfesztiválon rögzítették az együttes tagjai.

Bővebben...



Olvasóink nem szokhatták meg, hogy kislemezekről tudósítunk, most mégis ezt fogjuk tenni: a nemzetközileg elismert Sultans of String együttes világzenei albumáról (Refuge) most kislemezen is napvilágot látott a The Grand Bazaar című szám, melyben a két fontos szólista a 15-szörös Grammy-díjas amerikai bendzsós, Béla Fleck, valamint a Juno-díjas kanadai zongorista, Robi Botos. A szám méltán került kislemezre, hiszen az Independent Music Awardstól máris megkapta a legjobb instrumentális számnak járó díjat. A Refuge album pedig produceri díjat érdemelt ki. A dal mellesleg a Kanadába és Észak-Amerikába bevándoroltak pozitív hatásairól szól, magyarázza a szám lényegét az együttes vezetője, a libanoni származású Chris McKhool.

Bővebben...



Szeptember 16-án egy New York-i kórházban hetvennégy éves korában elhunyt Stanley Crouch neves jazzkritikus és esszéista. A Los Angelesben született szerzőt gyakorlatilag egyedül nevelte édesanyja. Crouch már gyermekkorában megszállott olvasó volt, Mark Twain, Hemingway és F. Scott Fitzgerald teljes életművét kiolvasta. Jazzkritikusként konzervatív vonalat képviselt, Ken Burns és Wynton Marsalis köréhez tartozott. Marsalis a „mentorának”, valamint „a világon a legjobb barátjának” nevezte a kritikust. Crouch feltűnik Burns több filmjében, nemcsak a 2001-es Jazz-ben, hanem például a Jack Johnson ökölvívó életéről szóló alkotásban is.


Kenny Washington néven két világhírű jazz-zenész létezik, egy dobos és egy énekes, kettejüket azonban szigorúan tilos összekeverni. Az énekes három és fél évtizede van a pályán, de csak idén nyáron, 63 éves korában jött ki első saját lemezével, melynek a What’s the Hurry? címet adta. Washington New Orleansból származik, s a lemezcím a híres egykori jazzváros lakóinak ráérős mentalitására utal. Énekesi tehetségét sokan, így Joe Locke vibrafonos méltatta, szerinte Washington ma a világ egyik legjobb jazzénekese. A muzsikus többek között azzal magyarázza az énekes csodás intonációját és egyéb kiváló szakmai képességeit, hogy évtizedeken keresztül altszaxofonozott.

Bővebben...





Learning the Score címmel jelent meg a legendás altszaxofonos-fuvolista James Spaulding önéletrajza. Az 1937-ben Indianapolisban született muzsikus az 50-es évek második felében volt pályakezdő, mégpedig a Sun Ra Arkestrában. A 60-as években straight-ahead lemezeken is gyakran játszott, keresett szaxofonos lett például a Blue Note kiadónál. Kiadott saját lemezeket a Storyville és a Muse kiadónál, valamint saját Speetones labeljén. A muzsikus kalandos életet élt, pályájának hullámvölgyeiről is beszámol (pénztelenség, összeütközések a törvénnyel). Tanulságos olvasmány minden jazzkedvelőnek.



Claryville-i otthonában (New York) szeptember 4-én nyolcvanöt éves korában elhunyt Gary Peacock bőgős, hangszerének egyik nagy megújítója a jazzben. Nevét főleg két pianistával, Paul Bley-jel és Keith Jarrettel rögzített lemezei alapján ismerik, de maga is tizenkét albumot jegyzett saját nevén, valamint dolgozott rövidebb ideig Miles Davis, Bill Evans és Mal Waldron mellett. A 60-as évek első felében fontos avantgarde lemezeken játszott, de nem volt purista, és később, Jarrett „Standards” triójában megmutatta, milyen kiválóan swingel, illetve hogy ragyogó érzéke van a straight-ahead jazzhez is.
Tizenöt évesen kezdett bőgőzni, miután hallotta Oscar Peterson együttesét a Jazz at the Philharmonic keretében. Miután 1956-ban leszerelt a katonaságtól, Los Angelesbe ment, ahol a West Coast jazzélet része lett (Bud Shank, Barney Kessel, Don Ellis, Paul Bley). Utóbbi számos lemezén játszott, és a világ egyik legjobbjává érett hangszerén. Házassága a billentyűs-énekesnő Annette Peacockkal tovább mélyítette érdeklődését a jazz iránt. Ekkoriban fedezte fel magának Ornette Coleman zenéjét. 1963-tól New Yorkban dolgozott ismét Bley, majd Bill Evans mellett. Albert Ayler több albumán szintén ő bőgőzik. A 60-as évek derekán házassága tönkrement, Annette Paul Bley felesége lett. Peacock egy ideig Japánban tanult keleti filozófiát, majd 1970-ben megjelentette első saját lemezét. Élete utolsó évtizedeiben elsősorban a német ECM kiadónál publikálta saját lemezeit, de a Jarrett trió anyagai is itt láttak napvilágot. Az ezredfordulótól kezdve Peacock érdeklődése mindinkább a zen buddhizmus felé fordult.

Bővebben...


Október 18-án izgalmas koncertprogrammal jelentkezik a MOMkult: egy új skandináv trió, a Rymden lép színpadra a népszerű tizenkettedik kerületi színhelyen. A Rymden egy új supergroup Skandináviából. Az egykori Esbjörn Svensson Trio ritmusszekcióját alkotó svéd zenészek, Dan Berglund (bőgő) és Magnus Öström (dobok) a szintén világhírű norvég zongoristával, Bugge Wesseltofttal kiegészülve keltette életre az új szuperformációt, mely megalakulása óta teltházas koncertekkel járja a világot.

Bővebben...

A Háló Jazz Klub minden hónap második keddjén tartja zenés összejöveteleit, immár tizenkettedik éve. Művészeti vezetője a kezdetek óta Deseő Csaba jazz hegedűművész, szervezőtársa Schön György. A klub különlegessége, hogy a zenei részen felül van egy beszélgetős blokk is. A belvárosi, utcára nyíló helyiség (Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4) a koncertek harmadik, most már állandónak mondható helyszíne. A jazz esteken kívül klasszikus zenei esteket, táncházat, népzenei programokat, különböző közéleti és ismeretterjesztő előadásokat, színi előadásokat is szervez itt a Háló Egyesület. E helyen működik a fotós berkekben ismert, minden hétköznap délután nyitva tartó Kolta Galéria is. A jazz sorozatban a magyar jazzélet élvonalbeli képviselői lépnek fel. A következő jazzműsorra szeptember 16-án kerül sor: Ars Sacra Fesztivál – Nagy János Trió. Nagy János Erkel-díjas zeneszerző, jazz-zongorista hosszú évek óta a műfaj nagykövete, meghatározó alakja. A Trió tagjai: Nagy János Yancha –billentyűs hangszerek, Frankie Lato – hegedű, Joubert Flóra – dob. A műsoron Nagy János szerzeményei: Árulótánc, Levél, Késő este, Western, Kanásztánc, Vallomás. Az Ars Sacra Fesztivál kiemelt produkciója. A belépés ingyenes.

Bővebben...



A Gramofon 2020 őszi számának címlapján Tommy Vig látható, aki idén októberben két koncertet is ad együttesével – egyet a Rádió Márványtermében, egyet pedig a Budapest Jazz Clubban. A hosszabb írások közül négy foglalkozik jazzel: Turi Gábor készített cikket Tommy Vigről, végigtekintve a vibrafonos-dobos-komponista kalandos életén és életművén; Márton Attila a száz esztendeje született Charlie Parkerről írt centenáriumi összefoglalást; egy Arthur Briggsről szóló könyv az apropója Zipernovszky Kornél ismertetőjének; végül Máté J. György az 1970-ben megjelent legendás Miles Davis-lemez, a Bitches Brew keletkezéstörténetével foglalkozik. A jazzkritikai rovat két vezető írása a Trio Kontraszt, illetve Wolfgang Muthspiel egy-egy lemezét elemzi.

 

 

 

Bővebben...



Jan Garbarek személye körül akkora a csend jó ideje, hogy egyikünk-másikunk már arra gondolt, végleg visszavonult a norvég tenorszaxofonos. De nem! Zenekara változatlan felállásban működik, sőt, Budapestre is ellátogat jövő év elején. A Garbarek-kvartett 2021. január 26-án ad hangversenyt a Budapesti Kongresszusi Központban. Az együttesben a szaxofonoson kívül közreműködik Trilok Gurtu ütőhangszereken, Rainer Brüninghaus billentyűs hangszereken és Yuri Daniel basszusgitáron.

 

 

 

Bővebben...

Augusztus 28-án a New Orleans Swingfesztivállal elkezdődött a Müpa 2020/21-es évada. Az intézmény 5 hónap után nyitott újra, amit gondos előkészületek előznek meg. Annak érdekében, hogy a látogatók a lehető legnagyobb biztonságban és felszabadultan élvezhessék az előadásokat, az egészségügyi, szakmai ajánlások, illetve a hazai és nemzetközi partnerintézmények jól működő gyakorlatai mentén speciális egészségügyi előírásokat vezetett be a Müpa: napközben nem látogatható – kivéve azok számára, akik a Ludwig Múzeumba érkeznek –, a nagyközönség számára az épület a koncertek kezdete előtt másfél órával nyit ki, és az előadások után egy órával zár be. A Müpába csak lázmérés után lehet belépni: a bejáratnál kézi hőmérővel mérik az érkezők testhőmérsékletét. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak az épület takarítására, különös tekintettel a mosdók, pultok, kilincsek és egyéb felületek fertőtlenítésére és a nézőterek átszellőztetésére, emellett érintésmentes kézfertőtlenítők segítik a védekezést. A Müpa épületének teljes területén – így a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban is – kötelező maszkot viselni úgy, hogy az orrot és szájat is takarja, sorban álláskor pedig kötelező a 1,5 méteres távolság betartása. Ha a biztonsági intézkedések miatt esetleg lassulna a bejutás, az előadás csak akkor kezdődik meg, amikor a sorban állók is elfoglalták a helyüket, ugyanakkor arra kérik a látogatókat, hogy a szokottnál korábban érkezzenek a rendezvényekre.