•  

  •  

  •  

  •  

  •  



Claryville-i otthonában (New York) szeptember 4-én nyolcvanöt éves korában elhunyt Gary Peacock bőgős, hangszerének egyik nagy megújítója a jazzben. Nevét főleg két pianistával, Paul Bley-jel és Keith Jarrettel rögzített lemezei alapján ismerik, de maga is tizenkét albumot jegyzett saját nevén, valamint dolgozott rövidebb ideig Miles Davis, Bill Evans és Mal Waldron mellett. A 60-as évek első felében fontos avantgarde lemezeken játszott, de nem volt purista, és később, Jarrett „Standards” triójában megmutatta, milyen kiválóan swingel, illetve hogy ragyogó érzéke van a straight-ahead jazzhez is.
Tizenöt évesen kezdett bőgőzni, miután hallotta Oscar Peterson együttesét a Jazz at the Philharmonic keretében. Miután 1956-ban leszerelt a katonaságtól, Los Angelesbe ment, ahol a West Coast jazzélet része lett (Bud Shank, Barney Kessel, Don Ellis, Paul Bley). Utóbbi számos lemezén játszott, és a világ egyik legjobbjává érett hangszerén. Házassága a billentyűs-énekesnő Annette Peacockkal tovább mélyítette érdeklődését a jazz iránt. Ekkoriban fedezte fel magának Ornette Coleman zenéjét. 1963-tól New Yorkban dolgozott ismét Bley, majd Bill Evans mellett. Albert Ayler több albumán szintén ő bőgőzik. A 60-as évek derekán házassága tönkrement, Annette Paul Bley felesége lett. Peacock egy ideig Japánban tanult keleti filozófiát, majd 1970-ben megjelentette első saját lemezét. Élete utolsó évtizedeiben elsősorban a német ECM kiadónál publikálta saját lemezeit, de a Jarrett trió anyagai is itt láttak napvilágot. Az ezredfordulótól kezdve Peacock érdeklődése mindinkább a zen buddhizmus felé fordult.

 

embed video plugin powered by Union Development