•  

  •  

  •  

  •  

  •  

Lendületes jazzel és a swing hőskorának három ikonikus alakjával zárja a nyarat a Müpa. Az augusztus 24. és 26. között zajló New Orleans Swingfesztivál a 1930-as, 1940-es évekbe repít vissza.
In The Mood – Utazások Glenn Millerrel - 2018. augusztus 24. 20:00 – 21:50 
A jazz popzenéje, a swing, amely az 1930-as években kergette őrületbe a táncparkettek ördögeit, napjainkban reneszánszát éli. A kellemesen ringatózó melódiák „a rádió aranykorának” köszönhették hihetetlen népszerűségüket az Egyesült Államokban. A New Orleans Swingfesztivál immár tizenharmadik alkalommal hozza el a műfaj legjobbjait a Müpába augusztus végén, hogy legyen alkalmunk még egy kis nyár végi pezsgésre.
Az idei fesztivál koncertjei a jazzhőskor egy-egy kiemelkedő alakja előtt tisztelegnek. A nyitóesten a swingkorszak egyik legnagyobb alakjára, Glenn Millerre emlékezünk. A harsonás-zeneszerző 1937-ben alapította meg saját big bandjét, amellyel megújította a swing műfaját, illetve a big band-hangszerelés technikáját. Zenekara alig egy év alatt a csúcsra tört, és korának legnépszerűbb együttese lett az USA-ban. Ezen az esten Miller legnépszerűbb szerzeményeit, köztük a koncertnek is címet adó In the Moodot a swing hazai képviselőinek krémje adja majd elő. Színpadra állnak a Dixie Kings of Hungary együttes tagjai, akik a nagy múltú Benkó Dixieland Band utódzenekarának tekinthetők. Közülük Glenn Miller alakját Nagy Iván harsonaművész-énekes idézi majd fel, s Lázár István, valamint egy másik magyar dixielandkirály, Molnár Gyula, a Molnár Dixieland Band alapítója csatlakozik hozzá. A zenekar három ragyogó és rendkívül sokoldalú énekesnőt kísér majd, Koós Rékát, Fehér Adriennt és Tunyogi Bernadettet, akik színészmesterségük tapasztalataival is élve repítik vissza a hallgatókat a jazz aranykorába.

„Az én babám egy fekete nő” – Josephine Baker-emlékest - 2018. augusztus 25. 20:00 – 22:00
Éppen kilencven évvel ezelőtt, 1928-ban járt első alkalommal Budapesten Josephine Baker, a világhírű énekesnő, táncosnő, színésznő, egyszóval előadóművész és emberi jogi aktivista. Ezen az estén az ő emléke előtt tiszteleg Nicole Rochelle és a Bényei Tamás vezette Gramophonia Hot Jazz Orchestra. Josephine Bakert utcai táncosként fedezték fel, egy vaudeville show tánckarával jutott el Saint Louisból New Yorkba, majd az ottani klubfellépések révén Párizsba - e várost 1925-ben, tizenkilenc évesen új otthonául választotta. Míg Franciaországban ünnepelt sztár volt, amerikai fellépései sikertelenek maradtak, kemény kritikákat kapott, s nem ritkán rasszista támadások érték. A második világháború alatt támogatta a francia ellenállást, s élharcosa volt az afroamerikai polgárjogi mozgalomnak.
Nicole Rochelle-t akár 21. századi Josephine Bakerként is aposztrofálhatnánk: a nagy elődhöz hasonlóan az előadó-művészet majd' minden ágában jeleskedik, és szintén Franciaországot választotta második hazájának. Az egyetlen Kossuth-díjas jazz-zenekar, a Hot Jazz Band több mint harminc éve dolgozik az 1920-as, '30-as és '40-es évek könnyűzenéjének megismertetéséért és megszerettetéséért - páratlan sikerrel, hazai és nemzetközi elismerések egész sorát tudva magáénak. A zenekar vezetője, Bényei Tamás 2014-ben alakította meg a Gramophonia Hot Jazz Orchestra nevű big bandet, hogy újjáélesszék a korszak nagyzenekari hangzásvilágát. Ez az együttes teremt majd Nicole Rochelle-lel karöltve minden bizonnyal feledhetetlenül vidám hangulatot.

Gershwin, a slágergyáros, Szalóky Béla klasszikus jazzestje - 2018. augusztus 26. vasárnap 20:00 — 21:50
Az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett New Orleans Swingfesztivál koncertjei a jazzhőskor egy-egy kiemelkedő alakja előtt tisztelegnek. A záróest felidézi George Gershwin megkerülhetetlen alakját és munkásságát, amely hidat képez a klasszikus és jazz-zene között. Bár a stílusok iránt érdeklődők többsége úgy gondolhatja, hogy kiválóan ismeri a Rhapsody in Blue és az Egy amerikai Párizsban szerzőjét, valójában kevesen tudják, honnan indult, miből táplálkozott művészete. Talán az sem közismert, hogy bár Amerikában született, orosz zsidó származású volt, és gyermekkorában nem a zenének, hanem a sportnak élt. Miután azonban bátyja részére a szülei vásároltak egy pianínót, George Gershwin egész nap a hangszer előtt ült és improvizált.
Tanulmányaiban fontos szerepet játszott egy magyar zeneszerző, Kilényi Ede, akitől Gershwin 1915-től tanult kottaírást, zeneelméletet és hangszerelést, s aki megismertette vele Chopin, Liszt és Debussy műveit. Fiatalon egy New York-i zeneműboltban dolgozott pluggerként, vagyis az éppen aktuális slágert eljátszotta, esetleg el is énekelte a vásárlók számára - így ismerte meg a slágergyártás csínját-bínját és a kor teljes könnyűzenei repertoárját.
A Szalóky Béla vezette és a remek stride-zongorajátékáról híres Rossano Sportiellóval kiegészülő kvintett műsora megvilágítja majd, milyen fontos szerepet játszott a klasszikus jazz és a swing kialakulásában a 20. század egyik nagy hatású zeneszerzője.